Copyright 2024 - Köszöntjük honlapunkon.

Ajánló

Neveljünk együtt!

Miért mesélj

minden nap

gyermekednek? 

Mini kiállítás

"Szemünk fénye"
______________

A hónap verse, dala

Gazdag Erzsi:

A napsugárrá

vált lányka

A hónap fotója

 

Állatok Világnapja

 

  Miért mesélj, verselj, mondókázz mindennap gyermekednek?

 

„A gyermekkor évei azok az esztendők, amikor a szív a legérzékenyebb, leghajlékonyabb.

Amit oda elültetnek, azt aligha lehet valaha is onnan kipusztítani.”

(J. F. Oberlin)

 

 

A játék és a mese a gyermek anyanyelve: segítségükkel kapcsolódik az őt körülvevő világba, általuk szerzi meg az életről szóló tudást. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás ezért a kisgyermek egészséges személyiség fejlődésének elmaradhatatlan eleme.

 

Miben támogatja és segíti a gyermeket?

 

·         anyanyelvi és kommunikációs képességeit megalapozza és folyamatosan fejleszti

·         gazdagítja fantáziáját ,kreativitását

·         támogatja érzelmi biztonságát, érzelmi intelligenciáját fejleszti

·         segíti, hogy hosszabban és kitartóan tudjon valamire figyelni, elmélyedni.

·         bővíti látókörét, biztosítja a világ sajátos megismerését,

·         alapvető emberi  értékeket közvetít

·          segíti önismeretének, önkifejezésének fejlődését

·          kialakítja a belső képteremtés képességét.

·          erkölcsi, esztétikai érzékét fejleszti

·         felkészíti lelkét az élet megpróbáltatásaira

·         támogatja a másság elfogadását a kulturális sokszínűséget

·         megalapozza és fenntartja érdeklődését a természeti és társadalmi környezet iránt

·         szülő-gyermek kapcsolatot erősíti

 

Hogyan teszi mindezt?

 

A mesék, versek az elsők között mutatják meg, közvetítik az anyanyelv szépségét, élményét, így érzelmi és logikai kötődést alakítanak ki a gyerekekben a nyelvhez.

A mesélés, verselés és mondókázás stimulálja az agy nyelvi központját. A gyermek rövidebb idő alatt tanulja meg, hogy a nyelv szövegösszefüggést, mondatokat, nyelvtant és szavakat jelent . A szépen  mesélő, felolvasó szülőtől a gyermek érezheti a beszéd ritmusát, a szavak hangsúlyát, hanglejtését,  mely segíti őt a helyes kifejező beszéd tanulásában, szókincse bővítésében.

 A közvetlen emberi kommunikáción alapuló élménye mással nem pótolható, meghatározó jelentőségű, általa szorosabb lelki kapcsolatot alakul ki szülő és gyermeke között. Egy könyvet olvasni a gyermeknek nemcsak kitűnő időtöltést jelent, de az együttlét azon meghitt formáját is megalapozza amiből beszélgetés indulhat ki és fény derülhet sok apró titokra( élmények a napból, konfliktusok, félelmek, szorongások, érdeklődési körök) általa a szülő jobban megismerheti a gyermekét.

Az irodalmi szövegeknek jelentős érzelemgazdagító szerepe van, képesek a gyermek érzelmeit formálni, elmélyíteni és új érzelmeket kialakítani. Segítik őket önmaguk megismerésében, a lelkükben kavargó érzelmekben, indulatokban és a  körülöttük lévő világban való eligazodásban. A mesében a jó–rossz bipolaritása érvényesül: megismerik és felismerik a jót és a rosszat, a követendőt és az elutasítandót. A jó mese normákat közvetít, szerepmintákat nyújt, erkölcsi tartalma támogatja a szocializációt, a társadalomba való beilleszkedés folyamatát. A mese, vers biztosítja az emocionális együttélést, a szereplőkkel való azonosulást. Megismerik belőle mi a  becsület, igazságosság, őszinteség, jóság vagy hazugság, önzés, nagyravágyás  stb., mindezt a mesehősök cselekvése, beszéde által .Átélnek  izgalmakat, azonban mindez nem jár valós, közvetlen veszéllyel a számukra, megtapasztalják hogy a nehéz helyzetekből is van kiút, a problémás esetekben is van megoldás. A mese képekre, szimbólumokra, akciókra fordítja le a világ jelenségeit a gyermeki gondolkodás, pszichés fejlődés folyamatával összhangban, s így kínál lehetőséget a tudattalan feszültségek kivetülésére, ezért van a mesének, versnek szorongásoldó funkciója is . Megismerteti a gyermekekkel a nyelvi humort, a tréfát és optimizmusra nevel.

A mesehallgatás során a gyermek gondolkodási műveleteket végez, fejlődik a figyelme, emlékezete, logikája - analizálás, szintetizálás, ítéletalkotás, összehasonlítás, ok-okozati, viszonyok felismerése-, a tér-idő viszonyok érzékelése, az általánosítás, értelmezés, felidézés képessége.

Azok a gyerekek, akik mindennap hallanak mesét, az iskolába lépés idejére egy-másfél évvel előzhetik meg anyanyelvi fejlettségben azokat, akiknek ez nem jutott osztályrészül.

Mindezeket az előnyöket és pozitív hatásokat megtudva, azt gondolom nem kérdés, hogy érdemes mindennap mesélni, verselni, mondókázni a gyermekeknek.

 

.” Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” – (így nem szökik rá hirtelen az éj) s míg kis szíve nagyon szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kíván jobban, a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél… „

(József Attila)

 

 

 

Felhasznált irodalom:

 

KÁDÁR, Annamária. 2012. Mesepszichológia: Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban Budapest: Kulcslyuk Kiadó, 2012.

NÁDAI, Pál. 2009. A mesélésről. In Mint a mesében? Tanulmányok a mese fontosságáról. Budapest: PONT Kiadó, 2009. 7-14 o

BETTELHEIM, Bruno. 2011. A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. 8. kiadás. Budapest: Corvina Kiadó Kft., 2011.

BOLDIZSÁR, Ildikó. 2010. Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. 1. kiadás. Budapest: Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2010.

ZILAHI, Józsefné. 1998. Mese-vers az óvodában. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 1998.

NYITRAI, Ágnes. 2009. A mese, a mesélés fejlesztő hatása. In Fejlesztés mesékkel: Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, 2009. 9-31

 

____________________________________________________________________________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

ISKOLAÉRETT A GYERMEKEM?

 

Fontos állomás egy óvodás gyermeket nevelő család életében a nagycsoportos életkor, amikor felmerül a kérdés, hogy induljon-e iskolába a gyermek. Az óvodákban az őszi időszakban zajlanak ezek a megfigyelések, szűrések és a szülőkkel közös megbeszélések, álláspontok kialakítása. Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének és ennek a fontos döntésnek a meghozatalához érdemes végig venni a következő területeket.

Testi fejlettség: Egy átlag 6 éves gyermek 120-130 cm magas és 20-22 kg súlyú. Ettől vannak eltérések, de egy biztos, az iskolai lét egy megnövekedett terhelést jelent a gyermek számára, fontos tehát a fizikális érettség és fontos a jó egészségi állapot. A fogváltás beindulása, az első alakváltozás lezajlása és a kezesség egyértelműsége, valamint az ép érzékszervek kívánatosak. Testarányok fejlettségét mutatja, ha fülét meg tudja érinti a feje fölött átnyújtott, ellenkező oldali kezével.

Mozgásfejlettség (nagy és finommozgás): Elemi mozgásai összerendezettek (kúszás, mászás, guggoló járás, sarkon, külső talpélen, lábujjhegyen járás, szökdelés páros és fél lábon, fej emelése hason és fekvő helyzetben, lépcsőn váltott lábbal való járás)jó az egyensúlyérzéke( 2 keréken biciklizik, végigmegy egy fatörzsön, gerendán), labdát elkap és visszadob (csak a kezeit és karjait használja, nem az egész testét). Ceruzafogása jó, lendületes és bátor a vonalvezetése. Csomót, masnit, cipőfűzőt tud kötni, saját ruháján gombol, cipzároz.

Testséma: Saját testén képes biztonsággal eligazodni, testrészeit megmutatni, megnevezni.

Téri tájékozódás: Ismeri a térirányokat (fent, lent, alatt, fölött, mellett, között, elől, hátul, jobb, bal, mögött stb.) Képes ezeket megnevezni, magát és tárgyakat a térben így elhelyezni. (síkban, papíron is)

Szociális és érzelmi alkalmasság: Képes gyermekekkel és felnőttekkel kapcsolatot kezdeményezni, szemkontaktust felvenni és tartani, vannak tartós baráti kapcsolatai. Szabályokat elfogad és betart, nincs szüksége állandó külső kontrollra. Kudarctűrése életkorának megfelelő. (Ha valami nem sikerül mer újra hozzáfogni, tudja, hogy hibázni szabad, de törekszik a javításra) Önellátása és önállósága korának megfelelő. (pl. egyedül öltözik, ruháját rendben tartja, gombol, késsel, villával étkezik, cipőjét megköti, wc-t megfelelően használja) Figyelme 20-25 percig kitartó, rögzíthető legyen egy monotonabb tevékenység esetén is. Van feladattudata, feladattartása képes az elvárt feladat végrehajtásért tudatos akarati erőfeszítéseket tenni a gyakorlás érdekében még akkor is, ha számára az annyira nem motiváló. Szereti a megbízatásokat, mellyel céltudatot és új tekintély-érzéket is mutat (napi kis állandó megbízatás otthon, rakodás, terítés stb.). Önuralma, önfegyelme alakul és képes a játékát megszakítani, két tevékenység között gyorsan váltani, ha arra szükség van. Szükségleteit késleltetni tudja, kivárásra képes. Átérzi mások szükségleteit. Képes tárgyak és helyzetek elképzelésére, kreatív a szerepjátékokban. Várja az iskolát, maga beszél róla, esetleg játékában megjelenik.

Kognitív, értelmi képességek fejlettsége: Képes alak, forma, nagyság és szín megállapítására, felismeri az azonosságot és különbözőséget. Általánosságban tájékozott (évszakok, napok, napszakok, életkora, neve, szülei neve, foglalkozása, lakhelye stb.) Beszéde tiszta, érthető és képes árnyaltan kifejezni érzéseit, gondolatait, mindezt nyelvtanilag helyesen. Összefüggően tud beszélni egy-egy-eseményről, témáról, képről. (legalább 5 mondat) Számfogalma kialakult, biztosan mozog 6-os számkörben. Ismeri a kisebb/nagyobb, több/kevesebb fogalmát. Amennyiben problémahelyzettel találkozik, van megoldási stratégiája, ötlete. Hallgatott, hosszabb mese történetét, szereplőit képes visszaadni, mese mondanivalóját megfogalmazni. Verset, mondókát képes megtanulni. Szereti és érti a humort, szójátékokat, csintalan szavakat. Kérésre képes emlékezetét tudatosan előhívni, kérdések segítségével ok- okozati összefüggéseket észrevenni.

 

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezeket az információkat, nem azért írjuk a szülőknek, hogy „pontozólapszerűen” pipálják gyermekük fejlettségét, hanem inkább egy jegyzetnek, mely őszinte és nyílt beszélgetések alapjául szolgálhat az óvodapedagógusok és a szülők között arról, hogy hol tart fejlődésében a gyermek egy bizonyos időpontban. Érdemes mindkét oldal információit , tapasztalatait összevetni, hogy a gyermeknek a legjobbat adhassuk.

 

Hogyan támogathatja a szülő gyermeke fejlődését, iskolára való készülését?

 

Minden testi érzékszervnek, különösképp a mozgásérzéknek és a tapintásnak, valamint az érzékszervi integrációnak (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás) tapasztalatokon keresztül kell beérnie. (pl.: hogy a gyermek számra az alma szó hallatán egy teljes kép előhívodhasson, ahhoz fel kell idéznie a formáját, nagyságát, színét, illatát, tapintását, ízét stb.) Minél sokrétűbb tapasztalata lesz, annál könnyebben és gyorsabban előhívodik majd a tartalom, az alma.

A napi rendszeres szabad levegőn való mozgás elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez.

Szükségük van iránymutatásra, és arra, hogy érzékelhessék, a dolgok mögött értelem és következetesség van. A következetesség elsődleges forrása a szülő, aki tetteibe és magatartásába belerejtve adja példáját annak, hogy az életnek értelme és célja van, ill. az életben mindennek megvan a maga helye.

Szükség van önbecsülésük, önbizalmuk ápolásának lehetőségére apróbb önálló munkák, feladatok végrehajtása által pl. portörlés, terítés stb., hogy legyen lehetőségük önmagukat a család aktív, ügyes, és megbecsült tagjaként megtapasztalni.

Szükség van arra, hogy gazdag szókincsre tegyenek szert. Legyen ideje a szülőnek beszélgetésekre, gyermeki kérdések megválaszolására! A jó nyelvi fejlődéshez szükség van az élő (és nem elektronikusan előállított) anyanyelvi beszéd és figyelemkultúrára, mesélésre, ritmus és artikulációs gyakorlatra, gyerekdalokon, rigmusokon és verseken keresztül. Kiemelnénk a napi mesélés, verselés fontosságát .Amellett, hogy meghitt, bensőséges kapcsolat alakul ki szülő és gyermek között, olyan apró eltérésekre is felfigyelhetünk, amit a „nem beszélgető” szülők talán sosem fedeznek fel gyermekeiknél. (hallásprobléma, gyér szókincs, félelmek, összefüggések nem értése, rövid figyelemzavarok, időkiesések, beszédmegértési zavarok, koncentrálási, fókuszálási nehézségek. Nemcsak könyvből érdemes mesélni, hanem lehet szabadon a gyermek napi történéseit mesébe fűzni, őt is bevonni.

A játékos, tevékenykedős, közös együttlétek szolgálhatnak alapjául annak, hogy a szülő megismerje gyermeke képességeit, erősségeit, gyengeségeit és tudja támogatni a fejlődésben. Amennyiben úgy érzi, hogy segítségre, ötletekre van szüksége a tovább lépéshez, érdemes az óvodapedagógushoz fordulni. Ha az óvodás gyermekkel játszunk, mesélünk neki, beszélgetünk vele, érdeklődését nyitogatjuk a világra. (pl. megbeszéljük mi történt az óvodában, kivel játszott és mit, hogy érezte magát, mit főzünk, és ahhoz mit veszünk a boltban, bevonjuk az otthoni munkákba, kérdéseire válaszolunk, stb.) Ha gondoskodunk számára eszközökről, hogy kedve szerint alkothasson, gyurmázzon, rajzoljon, vágjon ki papírból formákat, színezzen, ragasszon stb., ha élményeket nyújtunk, önbizalmát erősítjük, akkor örömmel fog az iskolára készülni.

 

ÓVODÁBA INDULOK!

 

Kedves Szülők!

Az óvodai nevelési év kezdetével újra aktuálissá válik a beszoktatás és visszaszoktatás témája.

Látszólag nagy a különbség a fenti helyzetek között a gyermek életkora szerint, mégis, ami közös bennük, az újtól való félelem. Bizony sok kérdés, félelem merül fel a szülőkben is, amit tetéz még a leválás fájdalma.

 

Vajon gyermekünk hogyan fogadja az új környezetet,

az óvodapedagógusokat, csoporttársakat?

Hogyan fog beilleszkedni, betartja-e az új szabályokat?

Sír-e majd utánunk?

Nem lesz-e sokat beteg?

 

Sok éves tapasztalatunk itt az óvodában, hogy előbb – utóbb minden gyermeket sikerült beillesztenünk, beszoktatnunk, igaz az időfaktorban voltak különbségek!

 

A gyermek az óvodás évek alatt jórészt a szülein keresztül látja és érzékeli a világot, ezért nagyon fontos tényező, hogy mit és hogyan közvetítenek a gyermekük felé. Amikor a szülőben félelem, szorongás van ettől az új helyzettől az valamennyire természetes emberi dolog, de mivel minden érzésük, gondolatuk jelzéseket sugároz gyermekük felé, ezért a szülőknek kell pozitív példát mutatniuk.

Minden szülőt megértünk, hogy az eddig együtt töltött időt (otthon, hosszú nyár) felváltja egy más életforma, egy kötöttebb napirend. Nehéz ezt a szimbiózist elszakítani, hiszen jó érzés volt a szülő számára is, hogy biztonságban tudhatta maga mellett gyermekét, saját ritmusuk lehetett. Az óvodában más örömök és nehézségek fogják érni, mint eddig otthon. Az édesanyáról, mint biztos pontról való leválást segíteni kell és átvinni egy új kötődés kialakításának irányába, aki először az óvodapedagógus, dajka néni, majd a társak és a közösség.

Önöknek kell átgondolni, hogy hogyan állnak az óvodakezdés témájához. Minden szülő ismeri gyermeke személyiségét, temperamentumát, ennek ismeretében kell megtervezni ezt a folyamatot. Tapasztalataink szerint érdemes rövid búcsúzással az ajtóban elválni a gyermektől, és az előre megbeszélt fix pontokat, kereteket betartani és ahhoz igazodni. (mikor és ki jön a gyermekért) Az őszinte kommunikáció nagyon fontos a bizalom megőrzése érdekében.

 

Mivel segítheti a szülő ezt a folyamatot?

-        Otthoni beszélgetések kapcsán jó dolgokat meséljenek az óvodáról, esetleg saját pozitív óvodai élményeiket is elmesélhetik, képeket nézegethetnek.

-        Sétáljanak az óvoda felé, kukkantsanak be az udvarra!

-        Szerepjáték keretében játsszák el az óvodai napirendet!

-        Óvodai jelüket rajzolgassák otthon, keressenek róla képeket, együtt jelöljék meg a ruhákat.

-        Olyan átmeneti tárgyat, játékot válasszanak ki közösen, mely idézi az otthont, a gyermek ragaszkodik hozzá, megnyugtatja, esetleg vele alszik.

-        Beszélgessenek az óvó nénikről, kialakítva a pozitív érzelmeket, bizalmat, kötödést!

-        Barátkozzanak olyan kis társsal, aki szintén vele egy csoportban kezdi majd az óvodát!

-        Erősítsék önbizalmát, gyermeki énjét azzal, hogy kifejezik szülői büszkeségüket, hogy gyermekük már nagy óvodás lesz!

-        Érdemes gyermekkönyvekkel is segíteni a ráhangolódást.

 

Fontos, hogy ezek a segítő szándékú események őszinték legyenek, hiszen a gyerekek a nonverbális jeleket veszik először. (arcmimika, hanglejtés, testtartás) Ha a szülő szorong, fél az óvodától, az elszakadástól, a gyermek is ezt teszi majd, és ez bizony gátolni fogja a sikeres beszoktatást, és hosszú folyamatot eredményezhet.

Azonban higgyék el, hogy a legtöbb gyermek a kezdeti nehézségek után jól érzi magát a közösségben, élvezi a kortársak társaságát, jót tesz neki az új tapasztalat, kihívás. Óvodánkban törekszünk az azonos életkorú csoportok kialakítására, mert tapasztalatunk szerint ez segíti az életkori igények biztosítását, a baráti kapcsolatok kialakulását. Amennyiben a szülő higgadtan és pozitívan viszonyul az új helyzethez, a gyermek is megnyugszik majd, hamar megszokja az új környezetet, szabályokat és az óvodát.

 

Mivel segíti az óvoda ezt a folyamatot?

Intézményünk lehetőséget ad arra, hogy előre ismerkedjenek az óvodával udvari játék keretében. Ez segít oldani az ismeretlentől való félelmet, pozitív élményeket ad, így várják a gyerekek az újabb találkozást. Az óvodapedagógussal való találkozás, a csoportszoba bejárása, játékok kipróbálása bizalmat ébreszt a gyermekben. Ez a ráhangolódás előkészítheti a sikeres beszoktatást. Sokat segítenek az óvodapedagógusokkal folytatott egyénre szabott beszélgetések. Az időben megtartott szülői értekezlet keretében jutatott információk: a jelekről, napirendről, óvodai élethez beszerzendő kellékekről, praktikus tanácsok a beszoktatás folyamatához, mind támogatják és előkészítik a sikeres óvodakezdést.

Óvodapedagógusaink szakmai felkészültsége, elhivatottsága és gyermekszeretete biztosíték arra, hogy a szülővel szorosan és őszintén együttműködve sikerül ezt a fontos folyamatot pozitív élménnyé alakítani.

 

Óvodai beszoktatás – segítő könyvek, segítő mesék:

  • Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok
  • Szepes Mária: Pöttyös Panni az óvodában
  • Bartos Erika: Anna és Peti: Irány az óvoda!
  • Óvoda az őserdőben; Első nap az óvodában. Diafilmek
  • Csesznák András - Csesznák Verka: Lapibaba oviba megy
  • Bartos Erika: Bogyó és Babóca az óvodában
  • Scolar Mini sorozat: Óvodás lettem
  • Müller Péter Sziámi: Mi a jeled?
  • Guido Wandrey: Vidám nyüzsgés az óvodában
  • Kormos István: Mese Vackorról
  • Liane Schneider, Eva Wenzel-Bürger: Bori óvodába megy
  • Vadadi Adrienn: Ákos óvodába megy
  • Vadadi Andrien: Örökké óvodás maradok
  • Vadadi Adrienn: Leszel a barátom?
  • Telegdi Ágnes: Barnabás meséi-Mackóóvoda

 

GYEREKEKRE HANGOLVA

 Kalló Melinda kineziológus blogja